Röviden az Európai Emberi Jogi és Közösségi Bíróságokról

Az Európai Unió jogrendszere több aspektusból is egyéni jogvédelmet valósít meg, és biztosítja a joghoz, az igazságszolgáltatáshoz és a jogvédelemhez való megfelelő és hatékony hozzáférést nem csupán tagállamai, hanem polgárai, az egyének számára is. Az Európai Bíróság bizonyos - elsősorban formai - értelemben nemzetközi bíróság is, hiszen tagállamok vitáiban is eljárhat, megállapíthatja a tagállamok jogsértését az EK Szerződésből eredő kötelezettségeik nemteljesítéséért.

Az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság jogvédelmi fórumként eljár az érintett természetes vagy jogi személynek az EK Szerződés 232. cikk (3) bekezdése szerinti mulasztás miatti keresete, az EK Szerződés 288. cikke szerinti kártérítési keresete és - jelenleg kizárólag az Európai Bíróság - mindenek előtt az EK Szerződés 234 cikk , 68. cikk (1)bekezdése és az EU szerződés 35. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében benyújtott előzetes döntéshozatali kérelme elbírálása tekintetében.

A Bíróság előtti eljárás egy írásbeli és egy azt követő szóbeli részből áll. A szóbeli szakasz a tárgyaláson ismertetett szóbeli előadásokból és a főtanácsnok nyilvános ülésen ismertetett indítványából áll. Az eljárási szabályzat értelmében a Bíróság tárgyalás mellőzésével is dönthet.

A Bíróság "kialakult esetjoga" az Európai Unió tagállamait köti, a határozatotokat a jogalkotás során figyelembe kell venni.

Fontos! 

Az egyik garanciális elv az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárásban az anyanyelv használatának joga!

Fontos tudnivaló az is, hogy az eljárás kijelölt nyelvét kell használni a felek írásbeli beadványaiban és szóbeli előterjesztéseiben. Az eljárás nyelvét általában a felperes választhatja meg. Amennyiben az alperes egy tagállam, illetve az egyik tagállamhoz tartozó természetes, vagy jogi személy, az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve, amennyiben több hivatalos nyelve is van az államnak, a döntés joga a felperest illeti meg.

Az eljárás során a természetes és jogi személyeket, a tagállamokat meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek képviselhetik.

Az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárást két fontos szakaszra oszthatjuk:

(1) Írásbeli szakasz

(2) Szóbeli szakasz

< Az utóbbi nem szükségszerű! >

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény anyagi jogi rendelkezéseinek címei:

2. Cikk - Élethez való jog

3. Cikk - Kínzás tilalma

4. Cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma

5. Cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog

6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog

7. Cikk - Büntetés kiszabásnak tilalma törvényi rendelkezés nélkül

8. Cikk - Magán- és családi élet tiszteletbn tartásához való jog

9. Cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság

10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága

11. Cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága

12. Cikk - Házasságkötéshez való jog

13. Cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog

14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma
(...)

Az Európai Közösségek Bíróságának (Luxembourgi Bíróság) feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák. A Bíróság alkotmánybírósági jelegű feladatokat is ellátva őrködik afelett, hogy az EU tagállamai és intézményei a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál.

39. Cikk - Békés rendezés elérése

Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromból.

(Egyezmény az emberi jogok alapvető és szabadságok védelméről - Council of Europe, Conseil de l' Europe)

További információ: http://www.permegelozes.hu/