A mediáció a klasszikus formájában - miképpen egyszerre egy asztalnál ül le a mediátor és a két egymással konfliktusban álló fél - egyre ritkább jelenséggé válik, különösen ott ahol nemzeti kisebbségek is élnek.
Az előbbi megállapítás különösen azokra a makroszociális és etnikai regiókra és közvetítői eljárásokra vonatkozik, amelyekben a felek erősen fragmentáltak nincs közvetlen kapcsolatuk a mediátorral, vagy a konfliktus már annyira eszkalálódott, hogy semmiféle információ áramlás nem észlelhető, ennek következtében a konfliktusban érintett csoportok már nincsennek abban a helyzetben, hogy maguk közül kiválasztva és megbízva egy vagy akár több konfliktuskezelő mediátort megnevezzenek.
A konfliktuskezelési eljárások lefolytatásának eredményessége végett fontos, hogy a konfliktusban résztvevő csoportokat precizen szegmentáljuk. Vagyis a konfliktuskezelés ereményessége végett a diagnosztizálás után külön csoportban kell kezelni az etnikalizálódott és megint külön csoportban az etnikai vagy a kultúrális különbözőségek kapcsán konfliktusba került népességet. Nemzetközi példák sokasága támasztja alá, hogy az etnikai konfliktusok kezelésének ez a megközelítési módja kifejezetten hatékony.
Véleményem szerint ennek kellő ösztönző erővel kellene hatnia a hazai etnikai kisebbségek az etnikalizálódott kisebbségek és környezetük közötti konfliktusok kialakulásának megelőzéséért illetve azok kialakulása utáni kezeléséért felelős állami és önkormányzati tisztségviselőkre.
A leírtakból egyértelműen kitűnik hogy az említett etnikai konfliktusok kezelésének a hagyományos "háromszög alakú" mediáció szélesebb keretet igényel. Ennek megfelelően komlexitásra van szükség az etnikai konfliktus kezelésében, amelyből adódóan a kommunikációnak továbbá a mediációs üléseknek a klasszikus mediációtól eltérően más karaktert kell kialakítani.
Az entnikai konfliktus diagnosztizálása kapcsán fontos kritériumnak tekintendő:
Ez a paradigmaváltás kellő szakértelemmel társulva adott konfliktushelyzetekben emberéleteket menthet meg.
További információ: http://www.permegelozes.hu
Az előbbi megállapítás különösen azokra a makroszociális és etnikai regiókra és közvetítői eljárásokra vonatkozik, amelyekben a felek erősen fragmentáltak nincs közvetlen kapcsolatuk a mediátorral, vagy a konfliktus már annyira eszkalálódott, hogy semmiféle információ áramlás nem észlelhető, ennek következtében a konfliktusban érintett csoportok már nincsennek abban a helyzetben, hogy maguk közül kiválasztva és megbízva egy vagy akár több konfliktuskezelő mediátort megnevezzenek.
A konfliktuskezelési eljárások lefolytatásának eredményessége végett fontos, hogy a konfliktusban résztvevő csoportokat precizen szegmentáljuk. Vagyis a konfliktuskezelés ereményessége végett a diagnosztizálás után külön csoportban kell kezelni az etnikalizálódott és megint külön csoportban az etnikai vagy a kultúrális különbözőségek kapcsán konfliktusba került népességet. Nemzetközi példák sokasága támasztja alá, hogy az etnikai konfliktusok kezelésének ez a megközelítési módja kifejezetten hatékony.
Véleményem szerint ennek kellő ösztönző erővel kellene hatnia a hazai etnikai kisebbségek az etnikalizálódott kisebbségek és környezetük közötti konfliktusok kialakulásának megelőzéséért illetve azok kialakulása utáni kezeléséért felelős állami és önkormányzati tisztségviselőkre.
A leírtakból egyértelműen kitűnik hogy az említett etnikai konfliktusok kezelésének a hagyományos "háromszög alakú" mediáció szélesebb keretet igényel. Ennek megfelelően komlexitásra van szükség az etnikai konfliktus kezelésében, amelyből adódóan a kommunikációnak továbbá a mediációs üléseknek a klasszikus mediációtól eltérően más karaktert kell kialakítani.
Az entnikai konfliktus diagnosztizálása kapcsán fontos kritériumnak tekintendő:
- Az etnikai és etnikalizálódott csoportokban és környezetükben a mediáció hogyan jelenik meg vannak e felkészített hivatásos konfliktuskezelő mediátorok?
- Hogyan zajlik le egy egy helyi konfliktus mediálása, amennyiben van ilyen?
- Országosan ugyanakkor regionálisan is hogyan vannak kezelve az etnikalizálódási folyamatok és a kultúrális különbségek?
- Vannak e alkalmas és felkészített konfliktuskezelő mediátorok az etnikai kisebbségek körében?
- Kik kezdeményezik és honnan történik ezeknek a konfliktuskezelési eljárásoknak a finanszírozása?
Ez a paradigmaváltás kellő szakértelemmel társulva adott konfliktushelyzetekben emberéleteket menthet meg.
További információ: http://www.permegelozes.hu
