Mivel azonban minden konfliktus más és más karakterű felmerül a kérdés: szükségszerű -e, hogy a különféle konfliktus-konstellációkhoz különféle mediációs modelleket dolgozzunk ki?
Kifejezetten az üzleti életben használatosak az olyan kifejezések mint az érték, a haszon, a siker, a teljesítőképesség. Tulajdonképpen ezeket a kifejezéseket a gazdasági mediáció sikerességének mérőeszközeként is használhatjuk és általa állapíthatjuk meg az egyes eljárások eredményességét. Alig képzelhető el, hogy egy vállalkozás nyereségorientált ügyvezetője csak azért kezdeményezzen egy gazdasági mediációs eljárást, hogy cégének kiadásait növelje és idejét lekösse.
Ezért a gazdasági mediációs eljárások megindítása előtt feltétlenül szükséges annak tisztázása, hogy az eljárás eredményes lefolytatása vélhetően mennyi hasznot indukál a vállalkozásnak. Az ügyvezető egy hivatásos gazdasági mediátort egy üzleti mediációs eljárás lefolytatására csak abban az esetben fog igénybe venni, ha ő az eljárásnak nemcsak a monetáris, hanem annak a vállalkozásra gyakorolt összes értékével tisztában van.
Az ügyvezetőt döntésében következő kérdések megválaszolása segítheti:
(1) Az üzleti életben a gazdasági mediációs eljárások milyen hasznot hoznak a vállalkozás számára?
(2) Az eljárás lefolytatása hatással van a vállalkozás teljesítőképességének növelésére? Amennyiben igen, hogyan?
(3) Az üzleti konfliktus megoldására elindított gazdasági mediációs eljárás esetén mi számít sikernek?
(4) Az üzleti szférában lefolytatott eljárások a vállalkozások - ügyfelek - alkalmazottak számára milyen előnyöket biztosítanak?
(5) A gazdasági mediációs eljárás keretében feloldott konfliktusok milyen előnnyel rendelkeznek a rendes bírósági illetve választott bírósági tárgyalásokhoz viszonyítva?
