Mediációs klaszter létrehozása

Az Európai Unió tagországaiban az USA-hoz hasonlóan kialakulóban van egy olyan szűk mediációs szakmai tömörülés, amely működése során tükrözi az eredendő feladatát, a szakmán belüli összefogásra, valamint az érdekek egyesítésére való törekvést. Olyan komoly szakemberképző intézményekkel és gazdasági támogatással bír, mely komoly mércének számít, a nemzetközi joggyakorlatban.

 

Magyarország versenyképes üzleti környezetéhez is nélkülözhetetlen egy olyan megbízható, kompetens klaszter életre hívása, ami segíti a bírósági ügyek számának csökkentését, a konfliktusok hosszának megrövidítését, segíti egy új átfogó konstruktív hozzáállás kialakulását, és a nemzetközi kapcsolatok további elmélyítését.

 Az együttműködés hosszú távú, sikeres alapja a széleskörű kooperáció, amely kiterjed az oktatásra hazai és nemzetközi oktatási intézmények bevonása által és a belföldön megtalálható szakosodott mediátor praxisok integrálására és szakmai akkreditációjuk biztosítására. A mediációs klaszter tagjainak eltérő szerepköre a szakmán belül olyan stabil, hozzáértő kompetenciát adhat, amely országos és nemzetközi szerepkörének előremozdíthatóságának hátteréül szolgálhat. Ugyanakkor elejét veheti a magyarországi mediációs szakterület szereplőinek esetleges széthúzását „frakciózását” ezáltal biztosítva a szakmai integráció erősödését.

A klaszter szakmai, belső magját a Magyar Mediációs Társaság alkothatná. A szövetkezés alapjait a sztenderdnek számító célterületek alkothatnák:

(1)   Kutatás, hálózatépítés

(2)   Érdekképviselet, szakpolitikai lobby
(3)   Határon átnyúló jogvita rendezési rendszer
(4)   Oktatás és képzés szervezése és minőségbiztosítása
(5)   Innováció és területi orientáció
(6)   Folyamatos bővítés

A klaszter létrehozása teljes mértékben beleillik a Pólus Program gazdaságfejlesztési kereteibe, amely sikerének alapja a bizalom, az együttműködés és a program résztvevői közötti párbeszéd.

További információ: http://www.permegelozes.hu

A konfliktusok kiterjedésének 9 fokozata Glasl szerint

Gazdasági mediáció

Amennyiben a személyek, vagy a szervezetek közötti konfliktusokat nem sikerül időben és megfelelő módon kezelni, akkor az - a konfliktusok saját dinamikájából adódóan - az események irányíthatatlanná válásához, és ezzel együtt kölcsönös támadásokhoz, illetve a kölcsönös károkozásokhoz vezet.

Addig, amíg a konfliktusok kiterjedése az első és második fokozatban van, addig tárgyilagos moderátor segítségével a vitapartnerek, vagy a konfliktus moderálásának professzionális eszközeit alkalmazva, a vitás helyzet megszüntethető.

A konfliktusok kiterjedésének 3-6. fokozatainál a gazdasági mediáció az együttműködő konfliktuskezelés eredményes eszköze. A medáció módszereivel olyan megoldási lehetőségek kerülnek feltárásra, amelyeket a vitapartnerek a konfliktus dinamikája miatt nem látnak. Így a felek üzleti kapcsolatai a lerombolás helyett ápolhatók. A mediátor, tárgyilagos harmadikként befolyásolja a tisztázó folyamatot, és segít a vitapartnerek számára, hogy a beszűkült látásmódjukat megváltoztassák, és megtalálják a közös pontokat. A résztvevők a mediációs eljárással lényegesen hozzájárulnak a konstruktív vitakultúra kialakításához. A mediáció befejeztével a konfliktusban résztvevő felek jogilag kötelező érvényű megállapodást írnak alá a vita rendezéséről.

A mediáció feltétele, hogy a vitában részt vevő felek készek legyenek az érdekeik feltárására, a bírósági lépésektől, valamint a vita kiterjedését előidéző lépésektől tartózkodjanak.

A konfliktus kiterjedésének 7-9. fokozataiban a vitás felek közötti kommunikáció annyira elmérgesedik, hogy a konfliktust általában csak hatalommal felruházott hatóság tudja választott bírósági, ill. bírósági eljárás keretében hozott ítélettel kezelni.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

„Pacta sunt servanda” - A megállapodásokat teljesíteni kell

A „Pacta sunt servana” a kötelmi jog egyik hagyományos alapelve. Lényege az, hogy a megállapodások a felekre nézve kötelező erővel bírnak, függetlenül a megállapodás formájától, illetve attól, hogy beleillik-e az adott megállapodás valamely szerződéstípusba.

A megállapodások vagy szerződések nem teljesülése esetén az egyik félnek különféle lehetősége van a másik féllel szemben a keletkezett konfliktusok rendezésére. A cselekvési alternatívák terjedhetnek a passzív várakozástól a kölcsönösen kezdeményezett tárgyalásokon át akár (egy semleges bíróság beiktatása által) agresszív módon érvényt érvényesítő és kikényszerítő eljárásig, azaz a követelés jogosságának a bíróság által való megerősítéséig.

Egy konfliktus akkor keletkezik, ha az egyik fél egy állapotot magára nézve igazságtalannak ítél meg, és keresi annak a felelősét, aki számára a hátrányos állapotot előidézte.

Hogyan jut el egy konfliktus a mediációig?

Ezzel a kérdéssel kezdődik minden gazdasági mediáció. Amennyiben valamelyik fél a békés és költségtakarékos ugyanakkor rövid határidőn belüli mégis hatékony megoldáson egy mediációs kísérleten gondolkodik, akkor végig kell gondolnia hogyan, lehet egy ilyen konfliktusmegoldó eljárást elindítani.

A gondolat megszületésének időpontjától a hívatásos mediátorral illetve a másik féllel való közös tárgyalási napig több idő is eltelhet.

Több esetben szemléletbeli probléma ugyanakkor emocionális túlfűtöttség és a mediáció által biztosított emberi kapcsolatok reparálásának előnyei és a gazdasági előnyök által biztosított lehetőségek felismerésének hiánya akadályozza meg a gyors és hatékony konfliktusmegoldást. A feleknek a mediációs eljárásban alapvetően szabad akaratukból kell részt venniük.

A szabad akarati részvételi elv, mint főszabály megnehezíti az eljárás elindítását, mivel az egymással szemben és vitában álló felek között időközben megromlott a viszony ugyanakkor rideggé vált a kapcsolat és megszűnt mindennemű kommunikáció.

A bírósági eljárásban a mediációs eljárással ellentétben a felperes kényszeríti az alperest az eljárásban való részvételre függetlenül az eljárás végső ökonomikus és perszonális kimenetelétől. Ezáltal figyelmen kívül hagyja és lemond a mediációs eljárás által biztosított előnyökről.

A mediációs - megállapodás egy szerződés, amelyben a vitában álló felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy az eljárás során a megegyezésre törekszenek.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Mediáció és követeléskezelés - Mediation und Inkasso als geregeltes Verfahren zur Lösung von Zahlungsstreitigkeiten

A mediáció legfontosabb jellemzői:

 (1)  Szükség van egy/több semleges mediátorra

(2)  Az ügyben érintett felek bevonása az eljárásba

(3)  Informális, bíróságon kívüli eljárás

(4)  Önkéntes, konszenzusorientált megoldás

A mediáció hazánkban is jogilag szabályozott eljárás, amely nem csak a fizetési viták kezelésére, mint annak megoldására irányuló hatékony módszereként alkalmazható, hanem a gyakorlat által is visszaigazoltan is vitathatatlanul eredményesebb alternatívát biztosít a bírósági eljárás helyett.

Bizonyos kötelezett pénztartozása esetén is az eljáró gazdasági mediátor szükség esetén megfelelő szakértő bevonása mellett elemzi az esetet- a fizetési vita alapját képező dokumentáció előzetes tanulmányozásával.

Amennyiben a Felek [Jogosult = Kölcsönadó / Kötelezett = Adós] a közreműködő Mediátor-al együtt a tartozás rendezésével kapcsolatban számukra kölcsönösen elfogadható megoldást dolgoznak ki és írásba is rögzítik, akkor azt jogilag kötelező erejű megállapodássá is tehetik.

(Közjegyzői okiratozás, bírói végzésbe foglalás, ect.)

További információ: http://www.permegelozes.hu/

DR. NAGY & PARTNER - Permegelőző és Pegyezségi Iroda

Nemzetközi Polgári Jogi

PERMEGELŐZÉS    ▪    PEREGYEZSÉG    ▪    MEDIÁCIÓ

Sajátos módszerünk: A bíróságon kívüli

megoldásorientált, professzionalista jogvitarendezés!

Ön vitában áll egy céggel, egy szakemberrel, a munkáltatójával, egy bankkal vagy a végrehajtóval, bármely családtagjával vagy hatósággal? Önnek  követelése van üzleti partnerével szemben Magyarországon vagy akár külföldön?

Akkor keressen bennünket!   Beszéljük meg a problémáját!

Mi megértjük az Ön helyzetét, ezért a megoldásban gyorsan és diszkréten szívesen segítünk! 

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Üzleti Mediáció - Prezentáció (USA)

Az az elképzelés, hogy az ellenséges két-, vagy többoldalú kapcsolatok megoldásához egy harmadik semleges felet  hívnak segítségül, egyáltalán nem új keletű. A mediáció egy szabályozottabb alkalmazása az Egyesült Államokban kezdett teret nyerni a 20. század elején, azonban az Alternatív Konfliktusmegoldás (ADR) igazából az 1960-as évektől honosodott meg.

TIME    ▪    MONEY    ▪    STRESS

 1. §  Conflict management is governed by a general rule: Avoid unnecessary conflicts and carefully supervise constructive conflicts.

 2. §  It is not differences in and of themselves that are the problem, but instead the manner in which people experience and deal with these differences.

3. §  If discussions and negotiations or other affordable alternatives to court proceedings such as arbitration fail to achieve an agreement, then a fair separation should be agreed.

4. §  Note: Pressure creates counter-pressure.

Az Üzleti Mediációról egy amerikai mediációs-spot-ot lehet alább megnézni.

 Az angol nyelvű prezentáció elindításához a következő linkre kell kattintani:

Link: Mediation is good for Business!

 További információ: http://www.permegelozes.hu/

Nemzetközi Polgári & Gazdasági Mediáció

A bíróságon kívüli alternatív jogvitarendezés napjainkban egyre több európai országban - ennek következtében határokon át is, a nemzetközi szintereken - növekvő jelentőséggel bír. Az impulzus az USA-ból érkezett, ahol ma már az élet szinte minden területén keletkező konfliktus megoldására az alternatív jogvita kezelésének módszerét és egyben eszközét a mediációt választják. (Alternative Dispute Resolution, ADR)

Európában is a gazdaság és az igazságszolgáltatás intézményeinek fejlődése közvetlen ugyanakkor pozitív velejárója az, hogy a polgári és üzleti életben a jogviták alternatív megoldása egyre inkább a bíróságon kívüli peregyezségekhez vezetnek.  Annál is inkább fontosabb ennek az önálló jogintézménynek a mesterséges fejlesztése és természetes fejlődésének segítése, mivel az Európai Unió belső piaca a csatlakozott tagállamok nemzeti piacaival jelentősen megnövekedett. Szükséges megjegyezni, hogy ezeknek a csatlakozásoknak eredményeképpen előállt nemzetközi globalizációs tendenciák következtében a preventív polgári és üzleti konfliktuskezelés jogintézményének megerősítése nemzeti és nemzetközi szintű kodifikációs feladat.

Igen gyakran önmagukban a nemzetközi összefonódások - melyek természetes alapon létrejövő polgári és üzleti kapcsolatok komplex tényállásában jelentkeznek - már komoly konfliktusok és vitás helyzeteket kialakulását eredményezhetik. Azáltal, hogy a felek az Európai Unión belül más és más nemzethez tartoznak, különféle kulturális háttérrel rendelkeznek, többnyire anyanyelvüket beszélik s számukra egy közvetítő idegen nyelven kommunikálnak, csak tovább élesíti és generálja a nemzetközi üzleti életben a határon átnyúló konfliktusok és jogviták kialakulásának lehetőségét.

Másrészt a nemzeti bíróságok túlterheltek és a gyorsan változó világban az üzleti élet szereplői számára - többéves praxisom alapján  is - úgy anyagilag, mint erkölcsileg egyaránt rendkívül megterhelő. Ugyanakkor kérdéses egy-egy bírósági per kimenetelének hatása a további nemzetközi kapcsolatokra- akár pernyertességről vagy pervesztességről is legyen szó.

A nemzetközi pervitel szempontjából: a feleknek nem csak az jelent hátrányt, hogy a joghatóságot esetleges perbelépéskor tisztázniuk kell - amennyiben a kontraktusban nem rögzítették a jogvita eldöntésére hívatott illetékes bíróságot -, hanem az is komoly problémát és komparatív hátrányt jelent, hogy ismeretlen külföldi jogrendszerben kell tájékozódniuk és cselekedniük.

A helyzetet tovább komplikálja a BI Rendelet 23. cikke melynek értelmében, ha a felek, akik közül egy vagy több valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos.

Talán a legfontosabb különös joghatósági okot a BI Rendelet 5. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy domicíliumától eltérő más tagállamban is perelhető: ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, a jogvita eldöntésére a kötelezettség teljesítésének helye szerintibíróság is joghatósággal rendelkezik.

A szerződés, illetve a szerződéses igény fogalma tekintetében a kontinentális jogrendszerek nagyrészt konvergálnak, azonban találhatóak közöttük eltérések a tekintetben, hogy mit sorolnak a szerződési vagy a kártérítési jog körébe, illetve mit tekintenek a jogalap nélküli gazdagodás fogalmába tartozónak.

Az Európai Unió létrehozott egy önálló jogintézményt valamint összeállította és közzé tette azt az irányelvet, amely által a nemzetközi gazdasági és üzleti élet szereplői számára biztosítja a határon átnyúló permegelőzés lehetőségét és a 10. pontjában kimondja, hogy:

„Ezt az irányelvet azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a határokon átnyúló vitában részt vevő kettő vagy több fél önkéntes alapon, közvetítő segítségével maga kísérli meg vitájának peren kívüli megállapodás elérésével történő rendezését. Ezt az irányelvet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni.”

A hivatkozott  irányelv 19. pontja pedig a bíróságon kívül létrehozott egyezségek végrehajthatóságáról  rendelkezik:

"A közvetítést nem szabad a bírósági eljárás kevésbé hatékony alternatívájának tekinteni, abban az értelemben, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodások betartása a felek jó szándékától függene. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodásban részes felek a megállapodásuk tartalmát végrehajthatóvá nyilváníttathassák."

"A tagállamok csak akkor tagadhatják meg egy megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását, ha annak tartalma ellentétes a tagállam jogszabályaival - ideértve a nemzetközi magánjogi jogszabályokat is -, vagy ha a tagállam jogszabályai nem rendelkeznek az adott megállapodás tartalmának végrehajthatóságáról."

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (2008. május 21.)

További információ: http://www.permegelozes.hu